HTML

Ha én lennék a király...

2007.12.19. 17:04 vagabundus

Ha én lennék a király, betiltanám a karácsonyi ajándékozást az egész országban.

Nem csak azért,  mert még sehogy nem állok a vásárlásokkal, és se pénzem, se ötletem se időm. Nem, pusztán ezért nem tenném, mert én jóságos és igazságos király lennék, nem büntetném a népemet a saját nyomorúságom miatt. Jut eszembe, nem is lenne rá szükség, mert lenne egy Ajándékvásárló Királyi Kamarásom. és a Kincstárossal meg a Varázslóval mindent elintézne. (A Varázsló azért kell, hogy a legtávolabbi nagynéni fejébe is belelásson.)

De vissza a földre. Nem (csak) a saját frusztráltságom miatt hoznám a rendeletet. Íme, összesöpörtem néhány karácsony előtti morzsát:

Könyvesbolt. Idős házaspár topog a gyermekkönyvek között. Vitatkoznak. A mama egy angol nyelvkönyv mellett kardoskodik, a papa tiltakozik: Nagyon fog örülni egy elsős gyerek egy nyelvkönyvnek! De mama nem hagyja magát, azzal érvel, hogy ez jó drága és hasznos is. A férfi még morog egy darabig, de mama győz! Ott lesz a karácsonyfa alatt a méregdrága könyv. Ugye, nem nehéz elképzelni az unoka arcát?

Nagyáruház. Két kamaszlány vágtat a sorok közt, durván lökdösik maguk előtt a hatalmas bevásárló kocsit. Szemmel láthatóan türelmetlenek, idegesek. A fiatalabb lekap egy CD-t a polcról, de a másik kirántja a kezéből és visszadobja. -Miért? Hát ezt szereti! - tiltakozik a kicsi. -De én utálom! -zárja le a vitát a másik. No. ebből milyen ajándék lesz?

Józsika használtan kapott ócska számítógépe végképp tönkrement. Szeretne egy új-használtat, kezdik összekepargatni a pénzt, a rokonság is beszáll, de mára már kiderült, karácsonyra nem jön össze, majd utána valamikor. Józsika csalódott. Nem tud majd igazán örülni a könyvnek (amire egyébként régen vágyott), csak a számítógép hiányát látja a fa alatt.

Kolléganőmmel és gimnazista fiával futunk össze, fényképezőgépet vásárolnak. Ezt hozza majd a Jézuska, mondja nevetve az asszony. A fiú válogat, egy harmincezer forintosnál köt ki, olcsóbb nem kell neki. Később megtudtam, az összes kütyüvel együtt negyvenre rúgott. Tudom, hogy el vannak adósodva, kölcsönből fizetik a kölcsönöket. Elnéztem kolléganőm sápadt arcát: hát neked mit hoz a Jézuska?

De legyen itt egy optimistább morzsácska is. Egyik idősebb rokonom már november közepén diadalittasan trónol a szépen becsomagaolt ajándákok sora fölött. A dolognak egy szépséghibája van, de ez őt nem érinti: hitetlen tehetséggel válsztja ki mindenkinek e lehető legidétlenebb, legnemnekillőbb ajándékot.

Szóval, ha én lennék a király, megtiltanánám országomban a karácsonyi ajándékozást, és akkor az unoka kapna egy mesekönyvet, ha meglátogatják nagyiék; Józsika örülne az ajándékkönyvnek, és türelmesebben várná a gépét; kolléganőmnek félhavi kosztpénze a zsebében maradna; és minden család vidáman beszélgetve töltené az estét a karácsonyfa alatt.  Ja, mert ha király lennék, karácsony estére szigorún letiltanék minden tévét, számítógépet.

De nem vagyok király, s a közeljövőben nem is látok lehetőséget ilyen karrierre.  Mindenesetre a mérgemet jól kifújtam.

Azért végiggondolva, lehet hogy engedélyezném az ajándékozást a 14 éven aluliaknak. Hogy így lecsillapodtam, talán még aláírásgyűjtés sem kellene.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kalamaris.blog.hu/api/trackback/id/tr88269572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása